Hasznos tartalmak különféle témákban.

Wasteland 2: director's cut játékról

2022. augusztus 25. - HTNY

Meglepő módon valaki csinált magyar feliratot a 2015-ös Wasteland 2: director's cut-hoz, ez azért meglepő mert ebben a játékban rendkívül sok szöveg van. Sajnos ebből rengeteg a felesleges szöveg, az NPC karakterek imádják a felesleges dumálást.

Szerencsére maradt egy nagyon szuper jegyzetem ehhez az egyébként elsőre bonyolult játékhoz, ennek segítségével sokkal jobban végigvihetem, és nem kell megint rendkívül sok időt eltölteni azzal, hogy eszembe jussanak a legfontosabb összeállítások. Ebben a játékban tényleg rendkívül sokat számít az, hogy az elején hogyan állítjuk be az alap karaktereinket és hogy később milyen fő csapatra számítunk.

wasteland-01.jpg

A többi posztomtól eltérően, itt most szinte minden, amit el akarok mondani, az-az ide beillesztet videóban lesz! De röviden azért még annyit leírok, hogy ez egy hosszú játék, nagyon részletes karakter állítgatással, rengeteg harc, rengeteg szöveg, disztópikus jövő.

Hangfalak beállítása a házimozierősítőn

Ez a poszt arról fog szólni, hogy az erősítő menüjében milyen értékeket adjunk a hangfalaknak. Ha érdekel a házmozi témakör, akkor jobb oldalt érdemes rákattintani a házimozirendszer címkére vagy pedig visszafele lapozni a régi posztokhoz.

Az erősítőhöz adnak egy kis mérő mikrofont, ami a hang teszt során hertzeket, késleltetéseket és hangerősségeket állít be. A teszt után nézzük meg azt a menüt, ahol ezeket az értékeket manuálisan is állíthatjuk.

001.JPGlpf-for-lfe-770x393.jpg
Könnyen előfordulhat, hogy az erősítő olyan mély Hz-ket állít be a hangszóróknak amelyekre azok nem képesek a gyári adat alapján. Ha például az erősítő a hátsó hangszórónak 40Hz-et állít be, de a hangszóró könyve szerint az 48Hz-re képes, akkor a Hz-et manuálisan állítsuk 48Hz fölé! Ennek segítségével megóvjuk a hangszóróinkat! Van egy méret szerinti elnevezés is, a Small és a Large. A Small azt jelenti, hogy a beállított Hz érték alatti hangot átadja az aktív mélyládának. A Large azt jelenti, hogy a hangszóró megkapja a teljes tartományt, és hiába van beállítva egy Hz érték, azt a részt nem fogja átadni az aktív mélyládának. A szakemberek azt javasolják, hogy ha aktív mélyládát használunk, akkor mindegyik hangszórót állítsuk be Small-ra.
hazimozierositobealliteassmall.JPG
Az aktív mélyládáknál a késleltetés nagyobb mint a passzív hangszóróknál, ezért ne csodálkozz, ha a mélyládákra sokkal nagyobb távolságot állít be, mint amennyi a fizikai távolság a mérő mikrofon és a mélyládák között! Ha az automata teszt, a passzív hangszóróknál kiugróan magas eltérést állított be például a hangerő tekintetében, akkor ebben az esetben megint végezd el a tesztet, egy kicsit máshogyan és egy kicsit pontosabban. Rendkívül fontos, hogy ezeket az értékeket manuálisan meglehet változtatni, és lehet, hogy érdemes is megváltoztatni, mert nem biztos az, hogy az automata teszt jól állítja be ezen értékeket.

Most következik a legbonyolultabb dolog, az aktív mélyládák beállítása. Egyébként a bonyolultság és egyéb problémák miatt érdemes elgondolkozni azon, hogy az aktív mélyládák helyett inkább három utas front hangszórókat veszel, azon belül pedig olyat, amely képes a 40 vagy az az alatti Hz-ekre is. Nagyon figyeljünk arra, hogy az aktív mélyláda könyve és az erősítő szövege milyen mélyláda beállítást javasol a teszteléshez és a beállításokhoz. Ha két darab aktív mélyládát használunk, akkor az egyiket állítsuk nulla fokra, a másikat pedig 180 fokra. Az erősítő valószínűleg azt fogja javasolni, hogy a mélyláda hangereje 50%-on legyen. Ha a mélyláda Y RCA kábellel van az erősítőhöz kötve, akkor az erősítő könyve valószínűleg azt fogja javasolni, hogy a mélyláda Hz gombját csavarjuk a legmagasabb pozícióba, például 160Hz-re. Elvileg sokkal jobb, ha a két mélyládát nem a földre tesszük, hanem egy kicsit feljebb, például alá teszünk valami alacsony, de stabil bútort.

A házimozierősítő menüjében elvileg az az alapbeállítás, hogy 120Hz alatti hangokat enged rá az aktív mélyládákra. Sokan azt javasolják, hogy ha aktív mélyládákat használunk, akkor a passzív hangszóróknál a Hz értéket állítsuk át 80-ra.

Az aktív mélyládára vonatkozó menüben előfordulhat egy olyan beállítási lehetőség, hogy LFE+Main, ha nem vagy 100%-osan biztos abban, hogy ez mit csinál, akkor ezt ne állítsd be! Egyébként elvileg azt jelenti, hogy ha az LFE+Main van beállítva, a front hangszórók pedig Large vannak állítva, akkor ezek a front hangszórók teljes frekvenciát fognak lejátszani, függetlenül a keresztezési ponttól, a mélysugárzók pedig a keresztezési pont alatti értéket fogják megkapni.

Tippek hangfal vásárláshoz

Ezt a témát három részre érdemes bontani, hangfal PC-hez, sztereó hangfal átlagos TV nézéshez, és végül az 5.0 vagy 5.2-es (és ettől nagyobb) rendszer. Igyekszem a gyakorlati lényegre koncentrálni, mert különben túlságosan hosszú lenne ez a poszt.

Én azt vettem észre, hogy a megbízható márkájú AB osztályú erősítőknek is van egy olyan elektronikus alap bugása, ami 1-2 méterről is halható, ezért a PC-hez és átlagos TV nézéshez inkább D osztályú erősítőt érdemes használni. A D osztályú erősítő valamikor a hangfalba van beépítve, az ilyen hangfalakat aktív hangfalnak vagy PC hangfalnak szokták hívni. Sajnos a D osztályú erősítőknél előfordulnak rosszabb fajták, olyanok, amelyeknek szintén hallani az elektromos bugását, 2 méterről is.

A játékok és a filmek miatt próbáljunk olyan hangfalat találni, ami képes kiadni a 40Hz-es mély hangot is! A PC hangfalaknál én csak egy ilyet találtam:
1007979_edifier-r2750db-2-0.jpg
Rengeteg 2.1-es PC hangfal van, sajnos van egy rossz hírem, ezeknél nagyon erősen hallatszik az, hogy a mély hang teljesen máshonnan jön, ez pedig eléggé zavaró! Még a sokkal jobb minőségű, sokkal nagyobb HI-FI mélyládáknál is előjön ez a probléma, de ott ezt nagy mértékben orvosolja az, hogy ha két darab mélyládát használunk! Rengeteg erősítőben emiatt van két darab mélyláda kimenet.

Szuper megoldás lehet, ha külön van a D osztályú erősítő, mert ebben az esetben rengeteg fajta HI-FI hangfalat ráköthetünk! Mivel PC-nél és TV-nél állandóan abba az irányba nézzünk, ahol a hangfal is van, mindenképpen érdemes olyan hangfalat venni aminek matt színű felépítése van és ami bírja a mélyeket!
topping_pa3s.jpgHa például öt hangszóróból álló házmozirendszert akarunk, akkor már AB osztályú házimozierősítőt kell vennünk. Ha mélyládákat is használunk, akkor igyekezünk olyat választani aminek halk az alap elektronikus bugása. A mélyládáknál az olcsó kategória is ugyanolyan jól szokott szerepelni a teszteken, mint a kétszer drágábbak. A mélyládáknál az erősítő nem csak a távolság alapján számítja a késleltetést, ezért ne csodálkozzunk a magasabb méter távolságon. Ha két darab mélyládát használunk, akkor az egyiknél állítsuk át a fokot. Ráadásul olyan probléma is van a mélyláda használattal, hogy az emberek ezeket mindig a földre szokták tenni, ami még a mélyhangnak is túlságosan alacsony, mert túlságosan távoli szögben van a fűlőnkhöz képest és rengeteg része rosszabbul tükröződik amiatt, mert az irányzéka nagyon közel van a padlóhoz és például a fotel aljához. Ha veszünk alá két darab kicsi TV állványt, akkor ezen javíthatunk!

Érdemes elgondolkodni azon az irányon, hogy nem használunk mélyládákat, ebben az esetben talán okos dolog 3 utas hangszórókat venni. És itt is figyeljünk arra, hogy mekkora alsó tartományt bír! Ha 40Hz alatt van, akkor az szerintem már jó lesz a filmnézéshez.
3_utas.PNGAz előző poszt a hangfalkábelekről és a banándugókról szólt, ezért itt erről nem fogok beszélni, de annyit hozzáteszek, hogy az aktív hangszórókhoz rendkívül vékony és voltaképpen ismeretlen minőségű hangfalkábeleket adnak, emiatt érdemes rögtön venni hozzájuk egy másik kábelt. Az aktív hangszórók kábelcsatlakozója általában egy rugós, lenyílós fajta, egy kis lyukba toljuk a kábelt, amire a rugó rányomja a fémet. Ebbe a lyukba a 2.5mm2 alatti kábelek férnek be, vagyis akkor valószínűleg a legnagyobb amit találni fogunk hozzá az-az 1.5mm2-es kábel.

Milyen banándugót és hangfalkábelt?

Az előző posztban a médialejátszókról volt szó, voltaképpen ez a poszt a házimozi témának egy újabb részlete. Nagyon sokféle banándugó van, ezért igyekeztem sokat kutakodni, hogy számomra melyik lehet a legjobb választás. A villa alakúról azért mondtam le, mert az egyik szakértő szerint könnyebben kieshet és meglepetésemre arra jutott, hogy valójában az érintkezése is rosszabb. Abból a szempontból is több fajta van, hogy a banándugó belseje hogyan fogja le a kábelt. Nekem az a fajta megoldás tűnik a legtisztább és a legjobb módszernek, ahol a kábelt 2 db csavar fogja le. A következő nagy kérdés, hogy aranyozott vagy ezüstözött legyen, mert az ezüst jobban vezeti az áramot, viszont az ezüstözött jobban fog oxidálódni! Én jelenleg aranyozott banándugót használok, de ez nem jelenti azt, hogy ez lenne a legjobb megoldás.
aranyozot_banandugo.jpg

A banándugó főleg az erősítő oldalon tűnik jó megoldásnak, főleg akkor, ha az erősítő hátulja kényelmetlen részen van. Plusz így nem kell félnem attól, hogy az egyik kábel kicsúszik a foglalatból!
erosito_hatso_resz.jpg

A másik kérdés, hogy milyen hangfalkábelt? Ma már sok, fura felépítésű kábel is van, ezek a fura megoldások drágábbak is, valamelyik nagyon drága, nekem úgy tűnk, hogy ezeknek a spéci megoldásoknak nem igazán van értelme, szóval én maradok a klasszikus megoldásoknál, vagyis hogy a szálak egymás mellett mennek, mindenféle különleges belső elválasztás nélkül. Ráadásul nekem az 5.2-es rendszerre kell figyelnem, nem pedig sztereóra. A spéci megoldások például azt ígérik, hogy kisebb lesz a kábel ellenállása, de ha valaki utánajár, akkor kiderül, hogy vagy nem igaz amit mondanak vagy ha igaz is valamennyire, igazából nincs értelme használni. Szóval nekem már az is elég, ha oxigénmentes kábelről van szó, szépen megcsinált szálakkal.

Fontos kérdés a vastagság, mert a vastagabb kábelnek kisebb az ellenállása. Ha hátsó hangfalak is vannak, amik akár 10-15 méterre is lehetnek az erősítőtől, akkor minimum 2,5mm2-es kábelt kell használni. A következő méret a boltokban a 4mm2-es kábel, én ezt a méretet szándékosan kerülöm, mert azt vettem észre, hogy ez a kábel sokkal nehezebb, egyes helyeken eléggé keményen húzza lefele a foglalatot. Ha csak sztereóról van szó, akkor persze máris egyszerűbb a helyzet.
oehlbach_kabel.jpg

Ami számomra még rendkívül fontos, hogy a kábel matt színű legyen, mert filmnézés közben zavaróak a feleslegesen csillogó, tükröződő felületek. Manapság nagyon szeretnek csillogó megoldásokat árulni, szóval én nálam erőteljesen leszűkül az, hogy milyen kábelt veszek. Házi mozi szobánál gondolkodj előre, bútorok, egyéb kiegészítő tárgyak, minden legyen matt színű vagy amit utólag mattá lehet festeni!

 

 

Tippek médialejátszó vásárláshoz

Pár dolog miatt van értelme médialejátszót venni, például akkor, amikor a TV túlságosan messze van a PC-től, de viszont kell valami amivel le tudjuk játszani a filmjeinket. Volt egy időszakom, amikor alaposan utána néztem a területnek, az akkor szerzet infókból összesítve leírok ide pár tippet, sok apró, kevésbé fontos részletet szándékosan kihagyok, mert 5-10 év múlva úgyis sok minden változni fog.

A forint romlás, a globális infláció és sok egyéb probléma miatt most erőteljesen emelkedtek a médialejátszó árak, ami egy éve 25 ezer forint volt, az most akár 40 ezer forint is lehet. Szóval ami árakat itt írok, az a jövőben nagy mértékben változhat.

Valamikor nagyon sok médialejátszó van a piacon és az 5 ezer forintostól kezdve a több 100 ezer forintokig mennek az árak, szóval elsőre eléggé nehéz eldönteni, hogy akkor mit válasszunk. Ezt a nagy hangyabolyt próbálom itt leegyszerűsíteni.

Ha csak Full HD felbontású filmeket nézzünk, akkor azt a 2GB RAM-os, kb. 25 ezer forintos médialejátszókkal is meg tudjuk nézni, aminek a mostani ára lehet, hogy inkább 30-40 ezer forint. Habár előfordulhat, hogy mondjuk tekerésnél vagy film közbeni menük nézegetéseknél előfordulhatnak lefagyási problémák, mert a 2GB RAM nem biztos hogy elég lesz. A RAM azt a memóriát jelenti, amit a programok a futtatásukhoz használnak, szóval ez nem a tárhelyet jelenti. Az is számít, hogy melyik filmlejátszó programot használjuk.

Ha 4K filmeket nézünk akkor valószínűleg jobb ha inkább 4GB RAM-os módilejátszókat vesszük. Sok médialejátszón a régebbi, 9-es Android oprendszer fut, de ez nem baj, sőt, előfordulhat, hogy ez jobb is, az újabb oprendszer nem mindig jelent jobb megoldást!

kepkivagas.JPG

Ha nem csak 4GB RAM-ot, hanem erősebb CPU-t és erősebb GPU-t akarunk a médialejátszónkba, akkor az olyan médialejátszók körülbelül 50 ezer forinttól kezdődnek! Ha többet akarunk a régi lejátszókhoz képest, akkor a 4 magos ARM A53 CPU-tól és a Mali-450 GPU-tól érdemes erősebbet nézni, például ARM A55 és Mali-G31.

kepkivagas2.JPG

Vagy például a felsőbb kategóriába tartozó médialelátszóknál azt láthatjuk, hogy nem 4 magos, hanem hatmagos(hexa-core) procit kap!

kepkivagas4.JPG

A véleményem szerint az 50 ezer forint alatti médialejátszókat nem érdemes megvenni! Természetesen a jövőben ez sokat változhat, hiszen a 25 ezer forintos kategóriában is megjelenhet a 4GB RAM és az erősebb csippek! 

Előfordul még néhány extra dolog, ami miatt valakinek megérheti 160-200 ezer forintos médialejátszót is venni. Például, nagyon sok médialejátszó le tudja játszani a Blu-Ray iso fájlt, de a Blu-Ray saját menüjét nem látja, a sokkal drágább médialejátszók leírása azt ígéri, hogy képesek kezelni a Blu-Ray iso fájlnál a menüt is.

kepkivagas3.JPG

Mielőtt megveszünk egy médialejátszót nézzünk utána a vele kapcsolatos hozzászólásoknak és teszteknek, mert bármikor belefuthatunk egy-egy olyan gyári hibába, amire gondolni se mertünk volna. 
Ha nem vagyunk megelégedve az aktuális lejátszó programmal, akkor érdemes megnézni például a Kodi nevű programot. Továbbá nálam komoly probléma volt, hogy bármit állítgattam a médialejátszón és a Denon házimozierősítő menüjében, sehogy sem akart előjönni az 5.1-es hangzás. Majd legvégül kiderült, hogy a Denon erősítőnek van egy felugró kis mini menüje, ami kizárólag a távirányító legalján lévő kis színes gombokkal jön elő, és ott kellett átállítani a sztereót egy másik beállításra, onnantól kezdve mindegyik fajta 5.1 hangzás előjött.

Végre új hajtásokat hoznak az Anyósnyelveim

A tavaszi ültetés előtt az anyósnyelveim csak vegetáltak, nem igazán növekedtek és nem hoztak új hajtásokat. Tavasszal átültettem őket egy másfajta virágföldbe, az új virágföld neve Jó-Föld, magyar termék, alapból van benne kókuszrost és perlit. Két fajtát rendeltem belőle, az egyikre az van írva, hogy Kertépítéshez a másikhoz pedig az hogy Univerzális, ha jól emlékszek, akkor az anyósnyelveket a Kertépítéshez nevűbe ültettem.

t12456-1-50lkertepites_1920x1920.jpg

De egyébként a leírás szerint mindkettőben van kókuszrost, perlit, tőzeg, és mindkettőnél 5,8-as a ph érték. Az ültetés során sok gyökérzet megsérült az Anyósnyelveknél, attól féltem, hogy valamelyik nem is fogja túlélni vagy pedig ki fognak dőlni a virágföldből, de szerencsére mindegyik megmaradt. És nemcsak megmaradtak, de új hajtásokat is hoznak, ezek az új hajtások sokkal világosabbak mint a régi levelek, sok helyen kifejezetten fehéres színűek.

anyosnyelv-01.jpg

Az Anyósnyelveket igyekszem kéthetente egyszer öntözni, ebben a nyári melegben is, de előfordul, hogy a két hét között azért biztonság képen egy nagyon kicsit ráöntözők. Az Anyósnyelveknél nagyon félek a gyökér rothadástól, mert ez a növény sokkal kevesebb vizet szív fel mint sok, másfajta szobanövények. A cserép súlya érezhetően változik amikor sokkal kevesebb benne a víz, ez alapján próbálom megállapítani, hogy mennyit locsolja az Anyósnyelvre.

Egy másik szobanövény, amiből sok cseréppel rendelkezem az a Zöldike, az angol neve Spider Plant, ez is szereti a mostani virágföldet, de egyébként ez eddig minden fajta virágföldben jól növekedett! Ezt hetente egyszer szoktam öntözni és többet locsolok rá mint az Anyósnyelvre, ebben a nagy melegben előfordul, hogy a hét közben is egy nagyon kicsit ráöntözők, ha könnyűnek érzem a cserepet.

zoldikeagazban01.jpg

Az átültetés után ebben az évben, de az előző évben is többször kihajt egy speciális levelet ami apró fiókákat hoz létre, ezeket egy idő után beteszem egy pohár vízbe, majd 1-2 hét után földbe ültetem. Az ültetés után szinte mindegyik megmarad, sokszor még az is amelyik a vízben nem növesztet gyökeret vagy csak 1-2 millimétereset.

zoldike-fialasok-01.jpg

zoldikeagazban-kicsik-01.jpg

Ezen kívül van még Aranypálma, Kávécserje, Vitorlavirág szobanövényem. Az Aranypálmáról és a Kávécserjéről nem beszélek, mert ezek még csak nagyon rövid ideje vannak meg, a Vitorlavirágok több éve, de azokkal nagyon rosszul jártam, három Vitorlavirág közül kettő meghalt, egy megmaradt, de az az egy is veszített pár levelet. Sajnos nem tudom, hogy miért mentek tönkre, talán túlságosan érzékeny a virágföldre és olyan virágföldbe kellett volna ültetni amiben kókuszrost és perlit van. Vagy talán érzékeny volt arra a csapvízre amivel öntöztem. Azt nem tudom, hogy a mostani csapvízben van-e klór, de a biztonság kedvéért azt csinálom, hogy két napig áll a víz és most már ezzel az állott vízzel locsolok. Az újfajta virágfölddel majd még próbálkozok egy darab Vitorlavirággal, de ha az is tönkre fog menni, akkor utána maradok azoknál amelyek nagymértékben beváltak.

 

süti beállítások módosítása